Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Felolvasó színházi előadás Szigheti Gyula Mihály emlékére

2009.11.13
 

250 éve született városunk neves helytörténetírója, drámaírója Szigethi Gyula Mihály.  Jelentős, értékteremtő munkássága előtt tisztelegve a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár 2009-ben Szigethi Gyula Mihály jubileumi évet hirdetett. Ennek kertében kerül sor november 25-én, szerdán este, 18 órától a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag-termében a Tomcsa Sándor Színház színművészei és diákok közreműködésével,  Szigethi Gyula Mihály Százszorszép című „víg játékának” felolvasó-színházi előadására.

Szigethi Gyula Mihály drámaírói munkásságának egyik legszebb gyöngyszeme a Százszorszép című „víg játéka”.

A felvilágosodás eszmeiségét hordozó, jellem-és helyzetkomikumra építő kiemelkedő mű, mely elénk tárja a XIX. század eleji erdélyi kisvárosi életet,  megismertetve annak jellegzetes figuráival. Ugyanakkor a korabeli Székelyudvarhelyre kalauzol, hiszen a szereplők „a Botos utcán, a hosszú Bethlen utcán a romokban heverő vár és a sópiac körül járnak- kelnek.”  Jöjjön, utazzon velünk, ismerje meg városunk egyik kiemelkedő személyiségének ezt a nagyszerű „víg játék”-át.

Szeretettel várjuk!

Szigethi Gyula Mihály: Százszorszép

- víg játék-

Személyek:
Gróf Csillagi...Benedek Botond Farkas
Napházi, annak testvére...Posta Ervin
Zsófia kisasszony...Varga Márta
Elisabeth Grófné... P. Fincziski Andrea
Gróf Kőházi, ennek fia...Dénes Gergely
Báró Sarkantyusi...Kulcsár-Székely Attila
Anna kisasszony, ennek testvére...Márton Réka
Gróf Csigaháti...Búzási Ernő
Erdősiné Asszony, a Zsófia hoppmesternéje...Szász Kriszta        
János, a Napházi lomendinere...Fábián Andor
Gábor, egy szerecsen, a gróf Csillagi barátja...Dobai Gábor
Lajos, a Kőházi biztosa...Fábián Andor
Miklós, egy vadász...Dobai Gábor
Katalin, az Elisabeth grófné udvarhölgye...Jakab Orsolya
Tavaszi, egy muzsikus...Búzási Ernő

Előadás időpontja: 2009. november 25-én, szerdán,  18 óra


Szigethi Gyula Mihály (Marosvásárhely, 1759 – Székelyudvarhely, 1837. március 3.) drámaíró, Székelyudvarhely neves helytörténeti írója, a Székelyudvarhelyi Református Kollégium bölcsészeti tanára.  Tanulmányait szülővárosában, majd Marburgban, Göttingenben, Stuttgartban és Bécsben végezte. Ezt követően grófi családoknál (gr. Bethlen Sándor majd gr. Teleki József) volt nevelő, majd 1797-ben foglalja el a neki felajánlott bölcsészeti tanszéket a székelyudvarhelyi kollégiumban. Tanári munkássága is kiemelkedő, számos reform fűződik a nevéhez, új tantárgyak (irodalomtörténet, irodalomkritika, statisztika, politika, törvényismeret) oktatását kezdeményezi, a felvilágosodás nyelvművelő programjának szellemében szorgalmazza, majd 1801-ben megalapítja a  városunkban a világi jellegű diákszínjátszás kezdetét jelentő  „Játzdó-Színt”. Szigethi így vall erről: „Állítottunk az oskolában fel egy Jádzó-Színt is, mely lenne az ifjúság gyakoroltatásának s maga viselete formálásának helye”.

Nyomtatásban megjelent munkái: Nemes Udvarhely–Szék Rósáskert, Székely –Udvarhely, a nemes székely Nemzet Anyavárosának leírása, Nemes Udvarhely- Szék statisztikai leírása, Udvarhelyszék. A Székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár 37 kötet Szigethi kéziratot őriz. Tartalmaznak a kötetek tanári kurzusokat, tudományos és irodalmi kérdéseket taglaló értekezéseket, jegyzeteket a nyelvről, a kollégium rövid történetét összefoglaló munkát, alkalmi költeményeket, családi feljegyzéseket valamint drámafordításokat és alkotásokat, melyek mind Szigethi Gyula Mihály nagy tudásáról, széleskörű műveltségéről, sokoldalú érdeklődéséről tesznek tanúbizonyságot.

(felh. ir.: Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete, Kriterion, Buk.,1993. )

forrás www.szinhaz.ro

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.